A krakkói erődrendszer léggömbös egységei már 1902-ben az erődtüzérség részévé váltak. 1914 decemberében a krakkói csatában fontos szerepet játszott a nehéztüzérség, amelynek lövegeit a krakkói erődítmények felett elhelyezett megfigyelő ballonokról irányították. Az ütközetben összesen 20 ezer töltényt lőttek ki.

1914. december 3.-án, pénteken egy Voisin típusú francia repülőgépet irányító két cári tiszt Krakkótól néhány száz méterre ledobta az első bombát a város történetében. 11-kor találat érte a Jasna utca (ma Bogusławski utca) 6. szám alatti ház udvari melléképületét. A bomba beszakította a tetőt és a padláson robbant fel, ahol az I. Meisels fürdőszobakellék-árusító cég raktára volt. A felrobbanó töltény miszlikbe törte a fajansz mosdókat, vécékagylókat és kádakat. (Az 1914 decemberében lebombázott ház másról is híressé vált – néhány évtizeddel később ide költözött be Czesław Miłosz Nobel-díjas költő.) Nem sokkal később a két pilóta még egy bombát dobott le, amely a mai Wrocławska utcán álló helyőrségi kórház mellett ért földet. Az oroszok valószínűleg a vasúti hidat, a pályaudvart vagy a Kleparz erődítményt akarták eltalálni.